Szzszorszp (Bellis perennis )
A szzszorszp npies neve:
tavaszf, pszkamorzsa, rukerc, boglr, bojtoka, perevirg
Szzszorszp lersa:
Tlevlrzsban ll levelei lapt alakak. Egy-egy levltelen kocsnyn 15-30 mm szles fszekvirgzat fejldik, a nyelvesvirgok fonkja gyakran piros. Rtek, mezk, parkok, egyb gyepfelleteinek nvnye, csaknem egsz Eurpban.
A fszkesvirgzatak (Compositae) csaldjba tartozik. Rteken, legelkn elfordul, 5-15 cm magasra nv, apr fehr vagy rzsaszn szirm virgokkal nyl, vel nvny.
Szzszorszp elterjedse:
Rtek, mezk, parkok gyepfelleteinek nvnye csaknem egsz Eurpban.
Hogyan gyjtsk a szzszorszp gygynvnyt?
Virgzatt, hasznostjk gygyszati clokra. Kora tavasztl nylik. A nvny kinylt virgzatt 1 cm hossz kocsnyrsszel gyjtik.
Szzszorszp hatanyagai:
Triterpn-szaponinok, flavonoidok, poliinek, nyomokban illolaj.
Milyen vegyleteket tartalmaz a Szzszorszp?
A nvny triterpn szaponinokat, flavonoidokat, poliineket s nyomokban illolajat tartalmaz.
Szzszorszp felhasznlsa:
Homeoptis ksztmnyei viszonylag gyakran hasznlatosak pldul rndulsok, zzdsok, sebfjdalmak, izommegerltets, valamint brbetegsgek kezelsre. Friss, fiatal levelei saltkhoz adva bizonyos anyagcsere-serkent hatst mutatnak. Mr rgta alkalmazzk lgti hurutok, mjpanaszok s brbetegsgek gygytsra. Az orvostudomny a szzszorszpet nem hasznlja.
Tea: J nylkaold hats.
A szzszorszpet a homeoptiban zzdsok, izomfjdalmak valamint brbetegsgek kezelsre alkalmazzk. A npi gygyszatban lgti hurutok kezelsre hasznltk. A nvny j nylkaold hats.
rdekessg a szzszorszprl.
Ha levelt getjk, fstje elzi a legyeket s darazsakat.
|