bekelovasszallas
Menü
 
Bejelentkezés
Felhasználónév:

Jelszó:
SúgóSúgó
Regisztráció
Elfelejtettem a jelszót
 
Naptár
2024. Április
HKSCPSV
01
02
03
04
05
06
07
08
09
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
01
02
03
04
05
<<   >>
 
Bökényről

Rácz Sándor: BÖKÉNY TÖRTÉNETE

 

   A Bökény nevű kistelepülés, Csongrád megye s talán az ország egyik legkisebb települése, a Maros gátja mellett, Nagylak és Magyarcsanád között fekszik, mindkét falutól 4-4 kilométerre. Egykori alapítójának nevét őrzi.

   Létezéséről a reánk maradt, az 1333. évben kelteződött oklevelek tesznek említést. Nevét tehát 650 évvel ezelőtt írták le először. Most csendesen ünnepelt ez a kicsi falu: a  szeptember második vasárnapján tartott búcsún emlékezett az évfordulóra, melyet egykori templomának – és iskolájának – helyén tartottak.

   Az íratlan történelem kutatói arról beszélnek, hogy ezt a kétharmad évezredet megelőzően is éltek itt emberek, a Maros jelenlegi árterén.

   Dr. Banner János: „Jelentés a Magyarcsanád-bökényi próbaásatásokról” címen 1926-ban többek között így ír:  „…különös figyelmet érdemel  a tömör bronzból készült öntött szíjbújtató. Ez oroszlánnal van díszítve. Analógiát hazai irodalomban nem ismerünk, de van egy szarmata csoportba tartozó szíjvégünk, mely oroszlánnal való küzdelmet ábrázol; ennek a szíjbújtatónak a korát az V. századra teszik a tudósok, s a nagyszármát-schyta hazára való emlékezést látják benne…”

   Sírlelet itt:… Nagy Constantin  bronzérme (IV. század), Leo vagy Zenéne byzanci császár arany solidusának barbár utánzata bronzból (IV. század második fele).  Az érem egy csontváz bal kezében volt. …” A gyöngyök közül figyelmet érdemelnek az I-III. századot jellemző kalcedon gyöngy, a szarmata csoportot jellemző hatszögű gyöngy és a különböző formájú és méretű borostyán gyöngyök, melynek előfordulása az V. századon túl --- erősen megritkult.

   …temetőnk és telepünk korát a III-IV. század közötti időre tehetjük, és valószínűnek tartjuk, hogy erős germán hatásnak kitett szarmata nép emlékét őrizte meg…”

… „ Hátra van még, hogy a (bekai) halom temetéseiről is szóljunk. Ez a kérdés ugyan inkább néprajzi, mint régészeti szempontból érdekes. A temetések kora minden bizonnyal a XIX. század első felére vezet, amikor a bekai dohánykertészek a középkori Bökény helyén új telepet létesítettek. Ide temetkeztek nemcsak a telep lakói, hanem a környék pásztorai is… Ládaszerű koporsóba temették a felnőtteket, a gyermekeket koporsó nélkül. A sírokban talált mellékletek közül a halotti koszorú világít be a fiatalok temetési szokásaiba; az öreg férfi sírokban talált hajtű a csínbókban viselt hajról tanúskodik. Különös szokás volt az egyik kéznek vállhoz emelése, amely nem lehetett szórványos és véletlen dolog, mert a felbontott sírok számához mérten, gyakran előfordul…”

   A Makótól 18-km-re levő Bökény az idők folyamán az alábbi neveket viselte: az oklevelekben 1333-ban jelenik meg először  Buken néven, majd: Bukenfalua  /1335/, Bekenfalva  /1466/,  Bewkewfalwa (Bökényfalva)  /1480/, Bekenffalwa  /1543/ , Bewkenfalwa /1560/, Beokeonfalva  /1561/, Beökefalua  /1627/,  Beke – másképpen : Bekenfalva  /1647/ , Bököny /1651/, Böken /1652/, Bököny /1702/, Büköny /1702/ .

   E nemesi falu legrégebbi ismert birtokosa, Bökényfalvi Benedek, akit 1466. augusztus 10-én Mátyás király több Csanád vármegyei nemessel együtt, mint udvari embert küldött ki egy Borsod vármegyei birtok adományozásakor. A szomszédos Jenőfalvával együtt (ma Romániában: Kisjenő) 1484-ben - Czeczei Kis Máté, Liptó vármegy főispánja szerezte meg magának. Az 1550- 1552. évi török hadjáratok e falut is elpusztították. Az adószedők jelentéseiben sokáig pusztaként szerepel. Bessenyei Lénárt 1561-ben újra kezdte telepíteni. Gyula várának bukása után ismét elpusztult.

   Csak Bethlen Gábor idején kezd újra benépesülni. Az 1640-es években a Szentandrási család birtokát képezi Beka, illetve Bekenfalva néven. Az 1686. évi tatárdúlás Bökényt is romba döntötte. Később Kolonics bíboros fennhatósága alá tartozik. Majd a szerb határőrvidék visszakebelezése után az aradi uradalomhoz, a Beka néven Új-Csanádhoz kapcsolták 1757-ben.

1890-ben még 154 lakost számláltak itt. A Maros árterén levő, XIV. század elején épült templomát a magas vízállás döntötte romba. Hol a nagyváradi, hol a csanádi püspökséghez tartozott, melynek adót fizetett: két kémény után, három kapu után egy pár piros csizmát. A lakosság saját erejéből, 1866-ban épített templomának helyét is benőtte már a fű és a bozót.

   Borovszky Samu így ír 1897-ben Csanád vármegye története 715-ig című művében: „Bökény… egyszerű kis falu, 154 lakossal. Beka néven terül el az egykori Bökényfalva helyén.”

   Fényes Elek: Magyarországnak, s a hozzá kapcsolt Tartományoknak mostani állapota - Statisztikai és geográfiai tekintetben… című, 1839-ben megjelent könyvében még 179 lakosról tesz említést. Ez a legnagyobb – ismert – lélekszám a faluban.

   Ifj. Palugyay Imre Magyarország történeti, földtani, s állami legújabb leírása hivatalos úton nyert adatokból Békés – Csanád – Csongrád – Hont vármegyék leírása című, 1855-ben megjelent művében - az alantiakban tájékoztat Bökényről:…” Beka, hajdan Bekenfalva kertészközség, ezelőtt Apátfalvához, jelenleg közigazgatásilag nézve Csanádhoz tartozik. A község történetére vonatkozó egyéb adatok nincsenek – minthogy 1801-ik évben létesített. Határának összterülete 431 hold. Ebből szántó alá használtatik 168, dohány alá pedig 84, közlegelő és belső telek 21. N épessége: 1827-i összeíráskor 173 lélek, az 1850-i összeíráskor 149.”

   Ifj. Palugyai Imre tévedhet, amikor Bekát közigazgatásilag Apátfalva részeként említi, mert az közigazgatásilag soha nem tartozott a községhez, hanem – valaha – Csanádpalotához!

Azért tévedhetett, mivel Beka római katolikus filiális egyházként tényleg Apátfalvához tartozott egészen addig, amíg az 1940-es évek elején fel nem épült Magyarcsanádnak nevezett községben az új, római katolikus templom, melyhez most is tartozik. Azért hangsúlyozom a templom „római katolikus” voltát, mert ez az építmény nézi a környék legöregebb, 1808-ban épült templomának oldalát, melyet Fényes Elek „óhitű” templomként említ (ma román templom).

   A történelmi hűség kedvéért korrigálnom kell magam: Bökény a felszabadulás után, amikor Magyarcsanád is Apátfalva társközsége volt, a Csanád nevet viselte. A mai apátfalvi bölcsöde helyén volt a tanácsház. A köznapi szóhasználatban Apátfalvát „Felső-Csanádnak”, Magyarcsanádot pedig „Alsó-Csanádnak” nevezte a lakosság. Bökény az maradt akkor is Bökény – hivatalosan!

   Oltvai Ferenc, a Csongrád megyei Levéltár nyugalmazott igazgatója mondta Bökényről a következőket:

-         Bökényben a jobbágyfelszabadításkor a lakosság nem szabadult fel. Továbbra is zsellérek maradtak. Ottani népesség összeírással már 1804-ben találkozunk, de az nem személyenként, hanem házankénti összeírás volt. Bökény kincstári birtokon települt falu, mely soha nem volt önálló település. Volt bírája is.

Oltvai Ferenc elmondotta még, hogy valaha e település Csanádpalotához, majd Magyarcsanádhoz tartozott. Jelenleg is oda tartozik. Dohánykertész-település volt, amely nem fejlődött. A kamara nem adott segítséget ahhoz, hogy önálló legyen, s nagyobbá fejlődhessen. A vele egy időben települt községek, helységek ma már nagy faluk. Az 1850-1860-as évektől kezdve lehetett itt saját földet vásárolni, ettől az időtől jöttek létre a parasztgazdaságok.

   A történelmi hűség megköveteli, hogy idézzek a csanádi egyházmegye 1980-ban megjelent jubileumi évkönyvéből:

„Filia Beka vagy Bökény. Az Árpádok korában Bököny néven szerepel, mint a csanádi püspök és káptalan birtokán levő plébánia. A törökök alatt majdnem elpusztult. A XIX. században Békés megyéből jönnek ide lakosok a kincstári pusztára, és az apátfalvi plébániához tartoznak, ekkor több lakosa volt a helységnek, mint most, és 1866-ban külön imaházat is emelnek. Ma magánházban miséznek. Lakosok száma: 62 . Házak száma: 40.

   A valóságban 36 ház állt itt, benne a templommal és iskolával egybeépített tanítói szolgálati lakás is. A lakosság száma egyre fogy: 1973-ban 70 embert és 31 lakóházat számláltak össze, 1980-ban 40-en éltek ebben a gyöngyszemfaluban, s jelenleg már csak 32-en.

   Móra Ferenc 1920 körül ásatott Bökényben. S. Nagy István, 1914-ben született kedves adatközlőm akkor, mint gyermek sok emberi koponyát látott az ásatáson. Mint gyermekek szaladgáltak ott az ásatás körül, de mindig elzavarták őket onnan. A nagydomb nyugati oldalán folyt az ásatás. Nagyapjáéktól az öreg Trényi Gyuri bácsiéktól (aki valaha Bökény bírója is volt) hordta Móra Ferenc a tejet. Ugyanis ők laktak a falu legnyugatibb végén levő házban. Utánuk már csak a pásztorház és a bikaistálló épülete következett.

   Régen nem a mostani helyén, hanem sokkal közelebb volt a töltés a Maroshoz. A falu is a Maroshoz közelebb, a folyás iránt lejjebb feküdt. Amikor a töltést építették, akkor a falu belül maradt volna a töltésen, s azért telepítették biztonságosabb helyre.

   Bálint Alajos „ Makó város települési és emberföldrajzi vázlata” című művében (1926) így ír: „… Az első folyamszabályozás 1752-ben történt, amikor új medret ástak a Marosnak, de sikertelenül. A medret nem ásták eléggé mélyre, a folyó a magával hozott hordalékkal feltöltötte, s ismét visszatért a régi,  kanyargós medrébe… 1841-ben kezdtek csak hozzá a nagy átmetszésekhez…Az átvágások után, melyet már 1850 körül befejeztek, a partvédelmi munkálatokhoz fogtak… 1854-ben elrendelték a nagylaki, a csanád-apátfalvi kanyarulatok  átmetszését…”

   Hogy e folyamszabályozások közül melyik hozta létre a mai Bökényt, s melyik kényszerítette új helyre települni a bekai lakosságot, nem találtam rá adatot, sem magyarázatot.

   S. Nagy Pista bácsi mesélte, hogy Bökényből Apátfalvára jártak bálba, s a környező községekből nősültek a legények. Csak egy olyan házasságról tud, mely falusi legény és leány között köttetett. Legmesszebbről hozta asszonyát nagyapja, Trényi Gyuri bácsi, Silingyiából. Ebből a házasságból tíz életerős gyermek született, köztük az édesanyja, Trényi Kati néni, aki a 90. életévét tapossa.

 - Egyébként is egészséges családok és emberek éltek s élnek itt – veszi át a szót Farkas Gyuri bácsi és felesége Kardos Juliska néni. Mindketten ősi bekaiak.

- Aki itt élte le az életét, az itt a bekai piciny temetőben kíván nyugodni. Ide temették Kovacsik Ilonát a falu legkésőbbi tanítónőjét, s legutoljára – tavaly – Ördög Istvánnét, aki 87 éves korában hunyt el, itt Bekában. Még messzi harctéren elhunyt halottat is hazahozattak az első világháború után, s itt temették el érckoporsóban, díszes kriptába. Akik már elköltöztek innen, s máshol halnak meg, nem hozzák vissza – hozzátartozóik mellé – eltemetni őket az ősi, bekai földbe, őseik mellé.

- Az itteni lakosoknak 4-20 hold, de Búvár Imrének 54 hold földje volt. A legtöbb gazdának 8-12 hold föld volt a birtokában. Régen a kincstárból vették a földet törlesztésre. A földek ügyeit Mezőkovácsházára jártak intézni. Ott volt a kincstári ispán.

   Mócsa Miska bácsi szerint volt, akinek a törlesztése az első világháború után, 1922-ben járt le.

Gazdag, jómódú település volt egykor Beka . Ez a mondóka járta róla:

                   „Bökény, Bökény,

                     Hírös város.

                      Itt mindönki

                      Milliárdos”

A termelőszövetkezetek ujjászervezése időszakában, 1960-ban jött létre a mai magyarcsanádi Úttörő termelőszövetkezet elődje. Ebbe tömörült a bekai parasztság.

Bökény a 43-as főközlekedési úttól mintegy egy km-re van. A lakosság egyik legnagyobb fájdalma az, hogy ezen az úton lovas kocsival, kerékpárral és lassú járművel nem közlekedhet. Így eléggé el vannak vágva a nagyvilágtól. A Maros néhány száz méterre van innen; át lehet látni a szomszédos Romániába.  A védtöltés koronája mintegy 5-20 méterre van a házak falától. Régebben az ablakok alatt volt a védtöltés, de ezt az 1970-es árvíz előtti időben kissé a Maros felé tolták, s így ezen belülre került a házak előtt elvezető földút, ami itt az egysoros házsor előtt utcaszámba megy.

   A bekai gyermekek kimennek a 43-as főközlekedési útvonalon létesített autóbuszmegállóhoz, s ketten-hárman autóbusszal járnak be Magyarcsanádra az általános iskolába.

   Az emberek nyugodtan, jól élnek, csupán a távolságok okoznak gondot. Van itt most is sok legelő, kaszáló, melyet kaszálnak, legeltetnek… A bekai régi közbirtokossági gyöpön valaha mintegy ötven ló és csikó, 50-60 különböző korú szarvasmarha , s külön helyen mintegy 150 sertés legelt , most viszont ennek csak a töredéke!

   Villanyt 1969-ben kapott a falu. Ivóvize jó és egészséges.  A levegő tiszta. A Maros folyó hűtő és légfrissítő szerepe csodálatos. Ameddig a szem ellát, - a zöld megnyugtató, reményt adó és fakasztó…

   A köznapi szóhasználatban Beka, az Beka, nem pedig Bökény.  Ha e földrajzi nevet tízszer kimondjuk, akkor ezek közül legalább nyolcszor: Beka!

   Polner Zoltán költő-újságíró barátom úgy tartja:

    „Bökény az én Párizsom!” Én pedig úgy: „Beka az én Párizsom!”

   Élj hosszú életet Beka! Kerüld el Gyűrűfű sorsát! S ünnepeld a 650. évfordulót!

 A cikk 1983-ban megjelent a Csongrád-megyei Honismereti Hiradóban.

 
Idő
 
Számláló
Indulás: 2012-06-08
 

Ha te is könyvkiadásban gondolkodsz, ajánlom figyelmedbe az postomat, amiben minden összegyûjtött információt megírtam.    *****    Nyereményjáték! Nyerd meg az éjszakai arckrémet! További információkért és játék szabályért kattints! Nyereményjáték!    *****    A legfrissebb hírek Super Mario világából, plusz információk, tippek-trükkök, végigjátszások!    *****    Ha hagyod, hogy magával ragadjon a Mario Golf miliõje, akkor egy egyedi és életre szóló játékélménnyel leszel gazdagabb!    *****    A horoszkóp a lélek tükre, nagyon fontos idõnként megtudni, mit rejteget. Keress meg és nézzünk bele együtt. Várlak!    *****    Dryvit, hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, lakások, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését!    *****    rose-harbor.hungarianforum.com - rose-harbor.hungarianforum.com - rose-harbor.hungarianforum.com    *****    Vérfarkasok, boszorkányok, alakváltók, démonok, bukott angyalok és emberek. A világ oly' színes, de vajon békés is?    *****    Az emberek vakok, kiváltképp akkor, ha olyasmivel találkoznak, amit kényelmesebb nem észrevenni... - HUNGARIANFORUM    *****    Valahol Delaware államban létezik egy város, ahol a természetfeletti lények otthonra lelhetnek... Közéjük tartozol?    *****    Minden mágia megköveteli a maga árát... Ez az ár pedig néha túlságosan is nagy, hogy megfizessük - FRPG    *****    Why do all the monsters come out at night? - FRPG - Why do all the monsters come out at night? - FRPG - Aktív közösség    *****    Az oldal egy évvel ezelõtt költözött új otthonába, azóta pedig az élet csak pörög és pörög! - AKTÍV FÓRUMOS SZEREPJÁTÉK    *****    Vajon milyen lehet egy rejtélyekkel teli kisváros polgármesterének lenni? És mi történik, ha a bizalmasod árul el?    *****    A szörnyek miért csak éjjel bújnak elõ? Az ártatlan külsõ mögött is lapulhat valami rémes? - fórumos szerepjáték    *****    Ünnepeld a magyar költészet napját a Mesetárban! Boldog születésnapot, magyar vers!    *****    Amikor nem tudod mit tegyél és tanácstalan vagy akkor segít az asztrológia. Fordúlj hozzám, segítek. Csak kattints!    *****    Részletes személyiség és sors analízis + 3 éves elõrejelzés, majd idõkorlát nélkül felteheted a kérdéseidet. Nézz be!!!!    *****    A horoszkóp a lélek tükre, egyszer mindenkinek érdemes belenéznie. Ez csak intelligencia kérdése. Tedd meg Te is. Várlak    *****    Új kínálatunkban te is megtalálhatod legjobb eladó ingatlanok között a megfelelõt Debrecenben. Simonyi ingatlan Gportal