Apátfalva főtere
1. Állomás: Dózsa György szobor
A szobor a Dózsa György Általános Iskola előkertjében áll. A mellszobrot 1979-ben avatták fel, alkotója Dabóczi Mihály budapesti szobrászművész. A mészkőből faragott szobor az elszánt, puritán parasztvezért ábrázolja.
Székely Dózsa György nevében az első rész a székely népcsoportból való származására utal.
Mindig a katonai pálya vonzotta, apja nyomdokaiba akart lépni, így később katonának állt. Hírnevét és népszerűségét a végeken harcolva, győzelmes párbajainak köszönhette. Ali aga felett aratott hősi párviadaláért Ulászló királyunk nemességet, és a Bánságban negyven telekből álló falut és jószágot ajándékozott neki. Ugyanez a hős hadnagy egy évvel később, Temesvárott izzó vastrónon végezte be nyugtalan életét, tüzes vaskoronával a fején. A korabeli források alapján negyven éves lehetett kivégzésének idején.
A Dózsa-féle parasztháború kapcsán Apátfalva bekerült az ország történelmi könyveibe (apátfalvi csata 1514).
X. Leo pápa 1514-ben keresztes hadjáratot hirdetett a török ellen, a fősereg parancsnokául Székely Dózsa Györgyöt nevezték ki, aki korábban nándorfehérvári lovastiszt volt. A keresztesek táborát alkotó nemesség és parasztok között hamar véres összetűzésekre került sor, ezért a pápai megbízott, Bakócz Tamás esztergomi érsek leállíttatta a toborzást. Székely Dózsa György azonban nem engedelmeskedett, sőt továbbra is befogadta más táborok népét, majd a török ellen indult.
Dózsa a parasztserege élén Békés felől a Maros völgye felé vette az irányt. Balog István nevű alvezérét előre küldte 2000 emberrel a csanádi szöglettel szemben levő apátfalvi rév elfoglalására. Az apátfalvi csatában a császári csapatokat Báthori István temesi főispán, illetve Csáki Miklós csanádi püspök vezette, akiknek bár nagy küzdelem árán, de végül sikerült az apátfalvi síkon szétszórni Balog hadait. Az alvezér futva menekült el Dózsához, sok paraszt azonban a Marosba fulladt. Másnap, előhada vereségének híre hallatán Székely Dózsa György, Nagylak mezővárosa felé fordult, ahol kikémlelte, majd hajnalban megostromolta a nagylaki várban tivornyázó nemesi sereget (nagylaki csata). Báthorynak sikerült Temesvárra elmenekülnie, azonban Csáki püspököt karóra húzták lábával felfelé.
Az apátfalvi csata (1514) országos jelentősége abban rejlik, hogy ezen események jelentették a parasztháború fordulópontját, azaz a végső szakítást a keresztesek és az urak között, hisz a keresztes hadjárat ezzel egyértelműen parasztfelkeléssé változott, melyet végül majd a nemesség levert, és Székely Dózsa György kivégzésével lezárult.
Dózsa kivégzése a kor fogalmai szerint is bestiális kegyetlenséggel történt:
Hatvan legbizalmasabb emberét, kiket vele együtt fogtak el; halálra éheztettek. A kivégzésre már csak 9-en maradtak életben „kegyelmet ígértek nekik, ha a vastrónon megpörkölt vezér testéből esznek.” Először is tüzes vassal megkoronázták, aztán még élve, meztelenül, lábainál megkötözve saját katonái…fogaikkal széttépték és felfalták.
Dózsa Györgynek egy izma sem mozdult. „Nem sírt, nem jajgatott, nem rettegett, szó nélkül tűrte a kínzatást.–mondja még az ellenséges krónikás is–. Ezután a testet négyfelé vágták és bitófára függesztették. ”
Miután kivégezték Temesváron Dózsát, a fejét Szegedre küldték, ahol Pálfi bíró temettette el, és ami talán még ma is valahol az alsóvárosi temetőben nyugszik.
A néphagyomány szerint Pálfi Balázs főbíró volt az apja annak a Piroskának, akibe Dózsa beleszerethetett Szegeden, ahol állítólag ifjúságát töltötte.
2. Állomás: Faluház
Az apátfalvi kultúrház 1959-ben épült fel, a József Attila Művelődési Otthon nevet kapta. 2010-től Faluház-ra változott ez az elnevezése. Egy művelődési ház legfontosabb funkciója, ahogy a névmeghatározás is mutatja, a művelődés, valamint a tradicionális múlt őrzése és átörökítése hagyományőrző csoportjain keresztül. AMűvelődési ház adott helyt a legkülönfélébb csoportosulásoknak, számos egyesületnek és klubnak. Működött benne színjátszó, mezőgazdasági, fotó-, honismereti szakkör, fúvószenekar, ifjúsági klub. Egyik oldalán, mellette működött a mozi. Pár éve azt is bezárták, érdektelenségre, kihasználatlanságra hivatkozva. - A valamikori mozi helyén ma már könyvtár üzemel.
- 2004-től Magyarország Pont (teleház) hálózat is itt működik ebben az intézményben.
3. Állomás: Községháza
Apátfalva első okleveles említése (Pothfalua névalakkal) 1334-ből való. Nevét valószínűleg onnan kapta, hogy a település a csanádi Boldogságos Szűz monostor apátjának birtokában volt. Neve koronként változott, a köznép máig Pátfalvának hívja.
1552-ben a törökök felégették a falut, amit így a rá következő 100 éven át csak pusztaként tartanak számon. Ebben az átmeneti korszakban (1552-1686) valamilyen szinten mégis létezett a település, néhány család (50-100 fő) lakta, és Kis-Apátfalvának nevezték. Ezt a második pusztítás tette a földdel ismét egyenlővé, mikor 1686-ban a tatár hadaknak köszönhetően a település ismét lakatlan pusztává vált.
A török kiűzése után a Habsburgok nem állították vissza Csanád vármegye önállóságát, hanem inkább megszervezték területén a Tisza – marosi határőrvidéket, szerb határőröket ide telepítve, kiknek legfontosabb feladata a révátkelő biztosítása az új török - habsburg határ védelmének keretében. Később azonban Mária Terézia (1740-1780) ezt megszüntette, ami a szerbek Oroszországba történő kivándorlását vonta maga után.
A mai Apátfalva területére az újratelepítéskor (1750) a kamara a Jászságból (főleg Jákóhalmáról) és Heves vármegyéből telepített ide több katolikus családot (számuk ötszáz körülire tehető), akik magukkal hozták a palóc nyelvjárást. A ma élő apátfalviak az ő leszármazottjaik.
Apátfalva és Magyarcsanád 1762-ben vált ketté, addig ugyanis a két települést együtt igazgatták.
A falu címere és pecsétje
A Polgármesteri hivatal szárazkapu bejáróban fenn található a falu címere, benne a Bíbic.
A helység pecsétje 1764-ből való. Pajzsában repülni készülő madár három, egymás fölött hullámzó vonalon. A hullámvonal a Marosra, a bóbitás madár a vízi életmódra utal. Az évszámok közé kereszt illeszkedik. Körirata: Sigillum Communi-tatis Apatfalvensis. Azaz: Apátfalva község pecsétje. (A községi önkormányzat a régi pecsétnyomó alapján megterveztette a község címerét, és 1994-ben rendeletet alkotott a címer és zászló használatáról. A címer leírása: A címerpajzs formája csücsköstalpú reneszánsz pajzs, alsó harmadánál vágva három fehér színű hullámos pólyával a pajzstalp zöld színű mezejében. A felső kétharmadnyi vörös mezőben a pajzsderék közepén fehér színű - heraldikai szempontból -jobbra lépő bíbic látható, fején és nyakán, valamint faroktollain fekete színű sávval, két oldalról sárga színű sáslevelek között. Felette a pajzsfőközépen íves szárú fehér színű kereszt.
Ma Apátfalva Ófalura és Újfalura oszlik. Érdekes, hogy középületek (posta, rendőrség, iskola, óvoda, hivatal) csak az Ófaluban találhatók.
4. Állomás: Templom, Plébánia, Kántorlak
A templom
Apátfalván a falu központjában található mindhárom egyházi épület, egymás mellett. Apátfalva 1334-ből említett templomát a törökök elpusztították, mikor a falut felégették (1552-ben). A mai templomot 1754-ben kezdték el építeni, egy évvel az önálló plébánia megalakulása után. 1757. szeptember 29-én, védőszentjének, Mihály arkangyalnak ünnepén szentelték fel. Azóta ez a nap (szeptember 29.) a templom, és egyben a falu búcsújának napja is. A legtöbb templom Magyarországon Szent Mihály arkangyal védelmét élvezi.
A főbejárattal szemben, a főoltár felett található a Pesky József budapesti festőművész által festett (1854) Szent Mihály-kép, melyen a hatalmas szárnyával poklok tüze alá szállt főangyal, éppen átdöfni készül az Isten ellen fellázadt sátánt. Szent Mihály arkangyal a 7 főangyal egyike. Jelképe a kard, mellyel minden gonoszt legyőz hatalmas akaraterejének segítségével, az Isten iránti meginoghatatlan hűségével, a többi hűséges angyal vezéreként.
A baloldali mellékhajóban helyezkedik el egy szent Anna kép, amely a szent családot ábrázolja. A képet a bécsi Kargl Károly festőművész alkotta.
A katolikus hit szerint Anna, Szűz Mária édesanyja volt, falunkban különösen tisztelték. Az évente megrendezendő Falunapokat is „Szent Anna napoknak” hívjuk, ez a falu fogadott ünnepe, szent Mihály után a legnagyobb esemény.
Az apátfalviak az 1831-ben megjelenő pusztító kolerajárvány megszűnésének emlékére, örök ünnepet fogadtak Szent Anna tiszteletére, mert szent Anna asszony névünnepén már nem volt újabb áldozata a faluban a járványnak
A kolerát a só szállításával foglalkozó ruténok hurcolták be Lengyelországból Magyarországra 1831-ben. A járvány gyorsan terjedt, megpróbálták megakadályozni elterjedését. Apátfalván július 29-én került sor az első megbetegedésre. A kóbor állatokat kiirtották, a boltok bezártak, vásárokat sem tartottak. A halottakat a falu határában levő mésszel teli tömegsírba temették el, mindezt főképp este. A járvány 137 halálos áldozatot követelt Apátfalván.
Az apátfalviak az 1831-ben megjelenő pusztító kolerajárvány megszűnésének emlékére, örök ünnepet fogadtak Szent Anna tiszteletére, mert szent Anna asszony névünnepén már nem volt újabb áldozata a faluban a járványnak
Befogadóképességének szűkössége miatt a templom bővítésre szorult (1932-ben), majd renoválásra (1957), melyek során: oldalhajókkal, padokkal ellátott karzatokkal, színes üvegablakokkal gazdagodott az egyházi építmény. Az oldalhajóira Mohai Attila iparművész készítette a színes üvegablakokat (1991-ben): jobbról Szent Gellért, Batthyány-Strattman László, Mindszenty József; balról Szent József, Szűz Mária és Salkaházi Sára emlékére.
Így a 20.századra az egykori provinciális, falusi barokk templomot a bővítés és újjáépítés során gazdagon díszített,látványos és reprezentatív hatású neoreneszánsz templommá alakították át.
A toronyórát az a híres órásmester, Csúry Ferenc készítette, aki a szegedi dóm órajátékát alkotta meg. A falu népe közadakozásból fizette ki a toronyórát.
A templom harangjai 1917. decemberében elnémultak, mivel leszerelték (a temetőkápolna és az iskola harangjaival együtt), hogy ágyúba öntve felhasználhassák azokat a haza védelmére az első világháború kapcsán. Természetesen azóta mind a négy harang pótolva lett.
A tölgyfából készült csigalépcsőn feljuthatunk a templomtoronyba (Csak azoknak ajánljuk, akiknek nincs tériszonyuk), ahonnan panoráma nyílik az egész településre: szépen kirajzolódik a Maros part zöld növényzetével, illetve az apátfalvi, szabályosan megtervezett
A plébánia
A falu 1754-ben, Mária Terézia intézkedésére kapott önálló plébániát, egy évvel a templomépítés kezdete előtt.
Régi épület, hisz rég óta van a faluban az egyház jelen (első, ránk maradt írásos említése az 1334-ből való pápai tizedlajstrom). Az épület hatalmat, gazdagságot mutatott régen, az egyház hatalmát, gazdagságát hűen tükrözve, ma viszont már leromlott, ósdi épületként „tündököl” a falu központjában.
Kántorlak:
A falusiak építtették. A kántor és családja lakott itt. Az épület nagysága kifejezi, hogy az apátfalviak buzgó, hívő katolikusok voltak. Ezért építettek ilyen nagy épületet, a falu közepére.
A homlokzata is gazdagságról, hatalomról árulkodik. Függőleges faldíszek, úgynevezett lizénák fedik falát. Ezek sokasága is az apátfalvi mesterek alapos felkészültségét mutatja, ügyes kezű mesterek készítették. Fordított háznak is mondják, ami olyan házat jelent, ahol nem a házoromzat van az utcára.
Ma nem lakik itt senki, egyre inkább csak pusztul, sem pénz, sem igény nincs a felújítására, hisz a vallástól is eltávolodtak az emberek.
5. Állomás: Nepomuki Szent János szobor és harangláb
Az 1963 óta műemléki védettséget élvező szobor falu közepén történő elhelyezése szokatlan. Gyakorlatilag az út közepén, a falu központjában, a Maros folyóhoz nagyon közel lett felállítva. Aki a Maroshoz akar menni, ott megy el a szobor előtt.
A szobor jó állapotban van, köszönhető az épületnek, ami védi az időjárástól.
A haranglábat apátfalvi vallásos asszonyok gondozzák, takarítják, meszelik, virágozzák. Az úrnapi körmenetkor itt is szokott lenni egy oltár.
A faluban csak így mondják: "Ott várlak a Szent Jánosnál. " Ilyenkor mindenki tudja, hogy a haranglábról van szó.
A szobor története: 1820-ban a Maros elöntötte a falut, és szinte egy egész utcát is elpusztított. Ezért még abban az évben építettek egy 10 láb magas töltést. 1824-ben egy jómódú asszony, Kerekes Apolló állíttatta a szobrot a vízen járók védőszentjének tiszteletére. Fölé nádfödelet építettek az időjárás viszontagságai ellen. A mai kőbaldachint az 1930-as években emelték. A négy támpilléren nyugvó építményt három oldalán falazott mellvéd veszi körbe, bejutni a főhomlokzat felöli rostélyajtón lehet. Tetőzete cserépből készült, amelyen még egy fából ácsolt, deszkával borított, zsalugáteres ablakokkal ellátott négyzetes metszetű tornyocska helyezkedik el. Ebbe a kis toronyba szerelték fel a falu hírharangját, melyet haláleset alkalmával csendítenek meg kötéllel, még a mai napig is. Másképp húzták meg, ha férfi, ha nő vagy gyerek halt meg.
A szobor körüli épület és a harangláb az apátfalvi népi építészet jellegzetességeit mutatja.
Az építmény közepén, talpazaton áll maga a Nepomuki szobor.
Nepomuki Szent János egyrészt a folyók, hidak, hajósok, vízimolnárok, halászok védőszentje. Számos településen állítottak szobrot tiszteletére, melyek főképp folyóvizeknél, hidaknál állnak, mivel ő az úton és vízen járók védelmezője.
Másrészt a gyónási titok mártírjaként tartják őt számon, ami miatt Csehország védőszentjévé is választották. Ő volt IV. Vencel cseh király feleségének, Johannának a gyóntatója. A legenda szerint a király gyanakodott a nejére és azt követelte Jánostól, hogy árulja el neki, mit gyónt a királyné. János viszont ezt megtagadta, a gyónási titok szentségére hivatkozva. IV. Vencel ezért elfogatta, megkínoztatta, majd kezét-lábát összekötve a Moldva folyóba dobatta.
|