Van egy �lmom? Ebben az �lomban Magyarorsz�gon olyan h�zak �p�lnek, amelyekb�l teljesen egy�rtelm�en kider�l egy idegen sz�m�ra, hogy csakis Magyarorsz�gon j�rhat. Ezek a h�zak �seink tud�sa alapj�n, term�szetes anyagokb�l, a magyar t�rrendez�s j�l bev�lt szab�lyai szerint k�sz�lnek, �s j� benn�k �lni. Nek�nk, magyaroknak olyan magas szint� �p�t�szeti, t�rrendez�si hagyom�nyunk �s jelk�prendszer�nk van, amely minden ut�nz�st f�l�slegess� tesz, �s amelyben az idegen elvek meghonos�t�sa csup�n z�rzavart okoz. – �rja A magyar h�z m�gikus titka c�m� k�nyv aj�nl�j�ban Sz�nia, a szerz�. Ez a k�nyv j� k�t �vvel ezel�tt ker�lt a k�nyvesboltok polcaira, s szinte �szrev�tlen�l simult a sok-sok feng shuit �s egy�b keleti t�rrendez�st dics��t�, tan�t� kiadv�nyok k�z�. Ebben a k�nyvben megtal�lhat�k azok az elvek, amelyek szerint �seink �p�tkeztek, �gy az is kider�l, hogy a magyar h�z szerkezete bizony olyan kozmikus alapokon �s jelk�prendszeren nyugszik, amely a Teremt�s folyamat�nak val�s ismeret�b�l sz�lettek. Nem v�letlen�l n�gysz�gletes a h�zak alaprajza, nem v�letlen az ablakok form�ja, oszt�sa, nem v�letlen a h�zak t�jol�sa, a kapuk elhelyez�se, s nem v�letlenek a k�l�nb�z� d�sz�t�sek, ugyanis a magyar h�z egy t�rbeli �sszetett rov�sjel, amely a jelk�pek ismer�i sz�m�ra pontosan olvashat�.

Minden h�z teremt�s eredm�nye, egy-egy megval�sult gondolat. A gondolat nagyon finom er�forma, �s megv�ltoztatni is csak gondolati �ton lehet. Ezt az er�t m�g nem nagyon lehet m�rni, a hat�s�t viszont igen. A pozit�v illetve negat�v gondolatok megv�ltoztatj�k az izmok erej�t, a b�r �llapot�t, amit a m�szerek kimutatnak (l�sd hazugs�gvizsg�l�). A h�z teh�t egy�ni gondolatok, illetve nagyon er�s kollekt�v gondolatok egy�ttes eredm�nye. A nagyon er�s, r�g�ta m�k�d� kollekt�v gondolat a HAGYOM�NY. �seink pontosan tudt�k, hogyan �p�tkezzenek. A magyar t�rrendez�s csod�latosan k�vetkezetes �s egys�ges rendszert alkot, amely �vezredeken kereszt�l “bev�lt” a magyars�g k�r�ben. Ha valaki m�s n�p hagyom�nyrendszer�t kezdi alkalmazni, annak meg kell ismernie teljes m�lys�g�ben ahhoz, hogy val�ban m�k�dj�n.

Az �smagyarok legfontosabb, szent �gt�ja a kelet volt, sz�ne a feh�r, �llata a l�. A feng shuit hirdet� k�naiakn�l a kelet csak a m�sodik legfontosabb ir�ny, sz�n�k a z�ld, �llatuk a s�rk�ny. A feh�r sz�n a k�naiakn�l a nyugati ir�nyt jel�li, a l� pedig a d�l �llata. Amennyiben teh�t egy magyar t�rben a feh�r sz�nt a nyugati oldal erej�nek meger�s�t�s�re akarja haszn�lni valaki, azzal k�oszt okoz, mert n�lunk �vezredek �ta a feh�r keleti er�t jel�l. Nem besz�lve a s�rk�nyr�l, mely negat�v alakja a magyar n�pmes�knek.

Az �gt�jaknak minden n�pn�l fontos szerep�k, jelent�s�g�k van. A magyar elnevez�sek sok mindent el�rulnak:

KELET – az �bred�st, a meg�jul�st, a felt�mad�st, jelenti. Keletkezik ig�nk szint�n valami �j l�trej�tt�t, megteremt�d�s�t mutatja.
D�L – az �ltet� energia, felt�lt� er�
NYUGAT – a megnyugv�sra, pihen�sre utal. Energi�ja �sszeh�z, �sszetart, k�r�l�lel, biztons�got ad.
�SZAK – az �jszak�val, a s�t�ts�ggel, mozdulatlans�ggal kapcsolatos.

A legt�bb r�gi kult�r�ban a h�z a Vil�gegyetem kicsiny�tett m�sa volt,amelyet az adott hitrendszernek megfelel�en t�joltak.
A magyar paraszth�z form�ja �ltal�ban egy hossz� t�glalap volt, amely a r�videbbik v�g�vel az utcafrontra n�zett, �s az utcafront fel� a tet�t egy �gasfa tartotta. Ezt az �gasf�t Boldogasszony f�j�nak nevezt�k, �s a h�zat, amikor lehetett, keletre t�jolt�k. (A Boldogasszony a magyar hitvil�gban az Istenanya, kit a n�pmes�k T�nd�r Ilonak�nt �riztek meg, �gy ez az �gasfa m�s n�ven T�nd�r Ilona f�ja. A h�zat hossz�ban mestergerenda osztja, amelynek farag�sa a Tejutat jelk�pezi. A Tej�t a n�pi csillag�szat nyelv�n T�nd�rek �tja vagy Hadak �tja, Lelkek �tja, a v�g�n�l fekv� Sz�riusz csillag pedig a T�nd�rf�.

Ha a h�z szerkezet�t leford�tjuk a csillagok nyelv�re, akkor a mestergerenda jelk�pezi a Tejutat, a Mestergerenda v�g�n�l l�v� Boldogasszonyf�ja pedig nem m�s, mint a T�nd�rf� csillag, vagy az Istenanya lakhelye (ez a Sz�riusz, amely �vente egyszer, j�lius 23-�n egy�tt kel a Nappal, vagyis ilyenkor “Napba �lt�zik”.) �seink ezt a csillagt�rk�pet eml�keztet�k�nt be�p�tett�k a h�zaikba, elmondt�k a mes�ikben, r�h�mezt�k a ruh�ikra, abroszaikra, �gynem�j�kre.

A tet�

A paraszth�zak teteje nagyon hossz� ideig kiz�r�lag s�tortet� volt, amit kontyos tet�nek vagy s�vegnek h�vtak. Ezt k�s�bb sokfel� felv�ltotta a nyeregetet�, mert a h�z alapter�lete hossz�ban megny�lt. Nemcsak az�rt ilyen a form�ja, mert a h� �s a v�z k�nnyen lecs�szik ezekr�l a tet�kr�l. A tet�t a h�z hossz�ban minden esetben a mestergerenda tartja. Hogy mit�l mester ez a gerenda? Mert fontos szerepe van a h�zban. Ha egy gyermek megsz�letett, arccal kelet fel�, a mestergerenda al� fektett�k a b�lcs�j�be. Ha valaki meghalt, ugyancsak a mestergerenda alatt ravatalozt�k fel, �s �ppen ford�tva, arccal nyugatnak. A mestergerenda mutatta az utat a l�leknek, hov� �rkezzen �s merre t�vozzon. A “Mester” seg�tette az �rkez�t �s a t�voz�t. A Mestergerend�ra csillagot, tejutat, sz�rnyas napot, illetve teremt�s-szimb�lumokat faragtak. R�gen pontosan tudt�k azt is, hogy a gerenda melyik r�sz�re kell faragni azt a csillagot, vagyis pontosan ismert�k a szimb�lum jelent�s�t.


Az apajog� nagycsal�dok �ltal�ban arccal kelet fel� �llnak be a vil�gba, erre fordul a s�truk ajtaja is. F� �gitest�k a Nap. M�g az anyajog� t�rsadalmat k�pvisel�kn�l is a Hold tisztelet�nek nyomait tal�ljuk. (L�szl� Gyula.)

A cs�csjel

A tet�szerkezet tetej�n a legt�bb r�gi h�zon megtal�lhat� valamilyen cs�csjel. �ltal�ban tulip�nt, csillagot, keresztet, X-jelet, g�mb�ket, kett�s keresztet faragtak egym�s f�l�. (hogy mi�rt �pp ezeket a jeleket? Mert az �si rov�s�r�s els� bet�i egyben isteni jelk�pek. Az A bet� az Anyaisten (4), a B bet� az Atyaisten (X), a D bet� pedig a testet �lt�tt Atyaisten, vagyis a Fi�isten (+) �s f�n�k�k a Teremt�, vagy ahogy az �si magyar hitvil�g nevezte: “�registen” – az � jele az “Us+ (mint �s).

A homlokzat

Hasonl� szimb�lumokat faragtak r�, mint a cs�csd�szekre, a szerep�k is azonos. Nagyon gyakori a homlokzaton a Nap!

A bej�rat

Magyarorsz�gon nagy hagyom�nya volt (�s egyre ink�bb ism�t van) a faragott vagy festett kapubej�ratoknak. Ezek a kapuk nagyon sok olyan �si szimb�lumot “felvonultattak”, amelyek a h�z lak�inak spiritu�lis v�delm�t szolg�lt�k. A kapuk bolt�ve term�szetesen itt is az �gboltot jelk�pezte: a kapu f�l�tti galambd�c a port�t v�d� szellemek, az �s�k lakhelyek�nt k�sz�lt.
Annak idej�n a kapura festett, illetve faragott jelek pontosan �gy olvashat�ak voltak, mint ma b�rmelyik bet�vel �rt sz�veg.
R�gen l�tezett a magyar kapukon egy “l�lekt�k�rnek” nevezett dombor�, f�nyes Nap-forma. Aki bel�pett, el�sz�r mindenk�ppen szembetal�lkozott saj�t k�pm�s�val, �gy megvizsg�lhatta a lelkiismeret�t, vajon j� sz�nd�kkal j�tt-e. A kapura feliratok is ker�ltek, amelyeknek term�szetesen szint�n v�d�, �ld� szerep�k volt. Mint p�ld�ul: “A bej�v�nek sz�ll�s, a kimen�nek b�kess�g.” Vagy: “J�sz�v� j�bar�t kapumon b�j�hetsz.”
A sok kapun ma is l�that� k�rbefut� hull�mvonal-farag�s eredetileg olyan k�tfej� k�gy� volt, amely v�dte-�rizte a port�t. Ez a k�tfej� k�gy� egy csillagk�p az �g �szaki sarkk�r�n.

Minden ember ismerje �s becs�lje saj�t m�velts�g�t, hagyom�nyait �s azok szerint �ljen boldogan. Azokat feladni nincs �rtelme. A magyarok k�vess�k a a magyar szok�sokat hib�tlanul, �s a t�bbi n�p is a saj�tjait! (L�ma Ngawang, tibeti tan�t�)

A h�z bej�rata

A r�gi h�zak ajtaja k�ztudottan nagyon alacsony volt, aki bel�pett rajta, mindenk�ppen fejet hajtott �s levette a kalapj�t. A h�z m�sik neve egy�bk�nt a “hajl�k”, amelyben egy�rtelm�en megmaradt a meghajl�sra, tiszteletad�sra val� utal�s.

A T�zhely

A h�z lelke. Ez�rt is ker�lt mindig a h�z k�zep�re. �seink a t�znek k�l�n�s jelent�s�get tulajdon�tottak, B�rmilyen nagy �nnep volt, a csal�db�l valaki mindig otthon maradt, hogy vigy�zzon a t�zre. Ugyanis a t�znek folyamatosan �gnie kellett, az �v egyetlen napj�t kiv�ve, amikor megszentelt�k �s �jragy�jtott�k. A t�zet tilos volt piszk�lni, nem volt szabad szemetet beledobni, nehogy megs�rts�k az �s szellem�t. A csal�di t�zhely azonos volt a csal�di m�lttal, j�v�vel, jelennel, �sszetartoz�ssal, ez�rt �ri�si illetlens�gnek sz�m�tott, ha valaki p�ld�ul a szomsz�dba ment parazsat k�rni, mert a saj�t t�ze kialudt. (M�g ma is �l a mond�s: h�zt�zn�z�be mennek a l�nyok a fi�s h�zhoz – ez is abb�l ered, hogy a t�zben a h�z szelleme lakik, �gy a “h�zt�z” az eg�sz csal�dot, nemzets�get, v�rvonalat jelk�pezte).

A magyar t�rrendez�s a t�zhelyt�l indul. A t�zhely m�g�l kelet fel� n�zve l�that� a h�z leg�rt�kesebb r�sze. Ez ut�n k�vetkezik a jobb k�z fel� es� r�sz, majd a bal k�z fel� es�, �s v�g�l, a legkev�sb� �rt�kes az, ami a h�tunk m�g� ker�l.

Ablakok

Ha a h�z az ember test�t, a kemence a lelk�t szimboliz�lja, akkor az ablak nem m�s, mint a h�z szeme (azt is mondjuk: ablakszem)

Er�terek a magyar h�zban

Amikor a k�t alaper� – a f�rfi �s a n�i er� – �ppen megfelel� ar�nyban van, akkor harm�nia uralkodik, kiegyens�lyozott a h�z.

1. A szellem erej�nek gy�jt�pontja a h�zban a keletre, d�lkeletre �s d�lre ny�l� ajt�k, ablakok, illetve a padl�s. Er�form�ja a megtiszt�t�, n�veked�st beind�t�, kelet t�pus� fa-energia �s a d�li felt�lt� t�z-er�. Az �tletek, az ihlet, a tervek, az �lmok mind a szellemi er� k�vetkezm�nyei. A teremt�s els� f�zisa, a gondolatok keletkez�se. A h�zban a szellemi er�t “kataliz�l�” helyek a keleti �s a d�li oldalak, illetve a tet�t�r. Ezekre a r�szekre �rdemes azokat a helyis�geket
�p�teni, ahol alkotunk, szellemi munk�t v�gz�nk: dolgoz�szob�t, m�termet, gyerekszob�t.

2. A l�lek erej�nek k�zponti helye: a tet�gerend�k �ltal alkotott t�rbeli kereszt metsz�spontja, ezen k�v�l a t�z helye, a d�lnyugatra �s �szakkeletre n�z� ajt�k-ablakok, valamint a h�z k�zepe. Er�form�ja kiegyens�lyozott, stabil f�lder�. Ide �rdemes tenni a konyh�t, �tkez�t, nappalit, minden olyan helyis�get, ahol a t�rsas�gi �let zajlik.

3. A teremt�-megterm�keny�t� er�: a h�zban nyugati, illetve az �szaknyugati �s �szaki oldal – a pihen�s, �rlel�d�s, a befel� fordul�s helye. A h�l�szob�k, f�rd�szoba �s �l�skamra legjobb helye.