yakran be is meszelik. Olcs�, �s igen elterjedt m�dszer volt �vezredekig.
Varga Csaba szerint a patics sz� a tap gy�kb�l van, melynek �rtelme: k�t fel�let szorosan �rintkezik. „Tap|ad, tap|asz, tap|aszt, tap|�ta, tap|ad�, tap|l�, tap|s, stb. A tap ford�tva pat: p�ld�ul pat|ics fal = tap|ics fal, agyagb�l tap|icskolt, azaz tap|asztott fal.”

A Magyar N�prajzi Lexikon a k�vetkez�ket �rja r�la: “Paticsfal=vessz�fal. A vessz�fon�s �sr�gi technika, Eur�p�ban a neolitikumt�l ismert. Magyarorsz�gon vessz�fal� h�zat a honfoglal�s kor�t�l �p�tettek...”

Egy �p�t�sz �ltal k�sz�tett tanulm�nyban pedig ezt olvashatjuk:
„A honfoglal�s el�tti v�ndorl�sok ter�leteir�l r�g�szeti �sat�sok igazolj�k korai ismeret�t.”
Jellemz�, �s elszomor�t� �ll�t�sok ezek az ut�bbiak, mert val�j�ban ez az �p�t�si technika a mi �seink tal�lm�nya, akik m�r 7-8000 esztend�vel ezel�tt is ilyen h�zakban laktak itt. Egy rekonstru�lt �jk�kori p�lda a polg�ri M3Archeoparkb�l:


A Magyar Nemzeti M�zeum honlapj�n szerencs�re ma m�r m�s szellemben �rnak a m�ltr�l: „Az Alf�ld telep�l�s-s�r�s�ge az �jk�kor idej�n el�rte, s�t meghaladta a mai telep�l�sek sz�m�t, �s a lak�h�zak m�rete gyakran jelent�sen meghaladta mai �tlagos lak�saink m�ret�t.” L�sd: "http://www.mnm.hu/hu/kiall/kia_allando4_2.html" http://www.mnm.hu/hu/kiall/kia_allando4_2.html
Ezek a h�zak term�szetesen mind a m�r eml�tett vessz�falas technik�val k�sz�ltek.

Dr. Dombor�czki L�szl�: A neolitikum kutat�s�nak �jabb eredm�nyei Heves megy�ben c. �r�s�b�l azt is megtudhatjuk, mi�rt nem hallottunk eddig err�l?
„..Kor�bban, eg�szen az 1990-es �vekig azt gondolt�k, hogy az AVK (Alf�ldi Vonald�szes Ker�mia kult�ra) telep�l�sek kis m�ret�ek, szab�lytalan szerkezet�ek. �gy v�lt�k, hogy azok a nagy ov�lis g�dr�k, amelyekben a leletek is koncentr�l�dtak, �s amelyekben �g�snyomok is el�ker�ltek, nem m�sok, mint g�d�rlak�sok, �s mint ilyenek, megfelelnek egy primit�vebb nom�d k�z�ss�g lakhely�nek.” (Ezek a g�dr�k val�j�ban a h�z�p�t�shez sz�ks�ges agyag kitermel�sekor keletkeztek, k�s�bb szemetes g�dr�kk�nt szolg�ltak. TI) „Ezt a k�pet m�g az sem hom�lyos�totta el, hogy c�l�pszerkezetes h�znyomok az AVK v�gs� szakasz�b�l is el�ker�ltek m�r eddig is. Az AVK k�sz�t�it kiss� elmaradott emberekk�nt k�pzelt�k el, akik amellett, hogy m�r �tt�rtek a letelep�lt �letm�dra, „meg�rizt�k mobilit�sukat”, �s ragaszkodtak f�ldbe v�jt lak�saikhoz. Az AVK korszak g�d�rh�zaira vonatkoz� elk�pzel�sek csak a 90-es �vekben v�ltoztak meg gy�keresen. Az aut�p�lya �p�tkez�sekhez kapcsol�d� leletment� felt�r�sok sor�n el�sz�r Polg�ron, majd Mez�k�vesden tal�ltak f�ld f�l� �p�tett, nagy m�ret� AVK kori h�zmaradv�nyokat, majd 1995-ben hasonl�an nagy m�ret�, szab�lyos c�l�pszerkezetes h�zak nyomai ker�ltek el� F�zesabonyban is. A k�t �vig tart� �sat�sok sor�n t�bb mint t�z h�znyomot tal�ltunk, melyek szab�lyos, 12-16*5-6 m�teres, h�romosztat� �p�tm�nyeket jeleztek, m�r a legkor�bbi AVK id�szak�ban!
Ekkoriban m�r nem is annyira a h�zak megl�te, hanem maga a telep�l�sszerkezet volt az, ami igazi �jdons�gnak hatott. A h�zak ugyanis sorokban �lltak... Gubak�ton v�lt vil�goss�, hogy az AVK id�szak telep�l�sei hossz� idej� egy helyben lak�st jeleznek. Az is nyilv�nval�v� v�lt, hogy a telep�l�sek szab�lyoss�ga nem v�letlenszer� jelens�g, hanem egy egykor tudatosan k�vetett, szigor� trad�ci� nyom�t mutatja. Munk�nk r�v�n egy hagyom�nyaihoz h�, szervezett k�z�ss�g k�pe bontakozott ki.
V�r�s I. az AVK lel�helyek �llatcsont anyag�ban kimutatta, hogy a domesztik�lt �llatok ar�nya t�bb mint 94 %-os, vagyis z�mmel h�zias�tott �llatokat fogyasztottak.”
Rendk�v�l tanuls�gos ez a besz�mol�, j�l mutatja, hogy az �seinket mennyire alaptalanul �ll�totta eddig k�borl� f�lmajmoknak a hivatalos t�rt�net�r�s!