A Maros a Keleti-krptokban, Marosfnl ered s htszz kilmter megttele utn ri el a magyar hatrt. A foly Magyarorszgra lpstl a szegedi torkolatig 50 km-t tesz meg, 21 km Romnival kzs hatrfolyknt.
A Tisza mellkfolyi kzl a Maros a legnagyobb ess s a legnagyobb vzhozam. A Krptokig r hatalmas vzgyjtterlete kzvetlen kapcsolatot teremt a hegyvidk s a skvidk koszisztmja kztt.
A Maros vadregnyes, tbbnyire termszetes llapotban fennmaradt rtri erdeinek jellegzetes s rtkes a nvny- s llatvilga. A folynl lv terletek dnt tbbsgben kemny- s puhafa llomny erdkkel vezettek. Klnleges lvilgnak meghatrozja a gyorsan levonul, bviz rvizek hatsban rejlik. Az rtren jelents botanikai rtket kpvisel a nyri tzike.
A foly magyarorszgi szakasznak termszetvdelmi oltalom alatt ll rtere a Krs-Maros Nemzeti Parkhoz tartozik, melynek egyik alapvet feladata, hogy a gondjaira bzott rtkeket bemutassa az rdekldk szmra. E clbl ltogatkzpontok s tansvnyek vrjk az rdekld termszetbartokat.
Nyri tzike
|