A Makói Termál- és Gyógyfürdő (a létesítmény által kibocsátott marketinganyagokon a Hagymatikum, a fürdők fürdője) egy élmény-, gyógy- és wellnessrészlegekkel is rendelkező fürdőkomplexum a belváros szívében, Makó legjelentősebb turisztikai vonzereje. Az először 1956-ban felszínre hozott termálvízre öt évvel később épült első ízben kiszolgáló épület. Az eredetileg főként tisztasági célokat szolgáló strandfürdő a rendszerváltás után fokozatosan átalakult, előbb a gyógyászati részleg épült ki, majd a 2000-es évek óta a városvezetés már központi kérdésként tekintett a fürdő bővítésére és élményelemekkel való felruházására, lévén ettől a vendégforgalom megnövekedését és a turizmus meghonosítását várták. Az egyedülálló organikus épületegyüttes legnagyobb, 2012 januárjában átadott részét Makovecz Imre, a kortárs magyar építészet legismertebb alakja tervezte, míg a 2007-es tanuszoda-komplexum tanítványa, Csernyus Lőrinc munkája.

Az önkormányzat 2008 júliusában hivatalosan is döntött arról, hogy a nagyberuházások önerejét finanszírozandó 2,5 milliárd forint értékben kötvényt bocsát ki; a Raiffeisen Bankkal megkötött szerződés révén megszerzett összeg legnagyobb részéből a fürdőfejlesztést finanszírozták. Az országos tervtanács a Makovecz-féle fürdőkoncepciót dicsérettel engedélyezésre ajánlotta; a városvezetés közben újabb fórumokat szervezett, hogy meggyőzze a lakosságot a beruházás hasznosságáról és rentabilitásáról.

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv Dél-Alföldi Regionális Operatív Program szeptemberben támogatásban részesítette a makói önkormányzat pályázatát; a bírálóbizottság ugyanakkor a tervezettnél 300 millió forinttal kevesebbet ítélt meg a városnak, a beruházás tervezett összköltsége így 3,2 milliárd forintra módosult.^[28] A városvezetés a terveken ennek ellenére lényegében nem változtatott; úgy vélte, hogy a közel egy évig tartó építési munkálatokat a recesszió sújtotta építőipar szereplői ekkora összegért is hajlandóak lesznek elvégezni.Közben a Fidesz - Magyar Polgári Párt új választókerületi elnöke, Mágori Józsefné bejelentette, hogy az ellenzék is támogatja a fürdőfejlesztést.

2009 márciusában azonban kiderült, hogy a fürdő - a pályázatban meghatározott műszaki tartalommal és idő alatt történő - megvalósítása a városvezetés által becsültnél sokkal nagyobb költséget jelent: a közbeszerzésre jelentkezett kivitelezők ugyanis 4 milliárd 987 millió, 5 milliárd 498 millió, illetve 5 milliárd 750 millió forintért lettek volna hajlandók vállalni a munkát. Az önkormányzat ezért az eljárást eredménytelennek nyilvánította, majd átterveztette Makovecz Imre irodájával a fürdőt: kikerült belőle a 25 méteres fedett uszoda, a családi részleg és a kiúszós élménymedence, aminek eredményeképpen az eredeti terveknél 2500 négyzetméterrel kisebb komplexum 1,4 milliárddal kevesebből is megvalósíthatóvá vált.

Augusztus 19-én a város beadta az átdolgozott pályázatot a Új Magyarország Fejlesztési Terv Dél-alföldi Regionális Operatív Programja (DAOP) bírálóbizottsága számára, és novemberben pozitív döntés született: a 3,35 milliárd forintos fejlesztés 50%-át európai uniós támogatásból tudta fedezni a város. Ekkorra már eldőlt az is, hogy kivitelező a debreceni székhelyű Keviép Építőipari és Kereskedelmi Kft. lesz. November 19-én átadták a munkaterületet a kivitelezőnek, ami az elöregedett, különösebb esztétikai értékkel nem bíró fürdőépület bontásával kezdte meg a munkálatokat; a befejezés céldátuma ekkor még 2011 júniusa volt. 2010 januárjának első hetében elkezdődtek a telekhatáron túli munkálatok is, és életbe léptek a forgalomkorlátozások is. Ezután az alapozási munkálatok következtek, amit némileg hátráltatott a talajvíz és a nyár csapadékos időjárása, a kivitelező szivattyúkat is hadrendbe állított.

Szeptember 14-én napvilágot látott a hír, hogy két - a tudósításokban legtöbbször „fideszes gazdasági szakértőként” aposztrofált - makói fiatalember jogsértőnek tartja a fürdőépítés finanszírozásának módját: a város ugyanis saját cégének, a Makói Fürdőfejlesztő Kft.-nek folyósította kamatmentes tagi kölcsön formájában a fürdőfejlesztéshez szükséges önerőt, ez pedig szerintük a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség felülvizsgálatához, végső soron az európai uniós támogatás ki nem fizetéséhez fog vezetni. Buzás Péter polgármester sajtótájékoztatóján cáfolta a tagi kölcsön jogszerűtlenségét, és az ezzel kapcsolatos kijelentéseket ártó szándékúnak, az ellenzék politikai kampányának tartotta. Mágori Józsefné Fidesz-KNDP-s országgyűlési képviselő, a Makói Fürdőfejlesztő Kft. felügyelőbizottsági tagja - egyben Buzás Péter kihívója a küszöbön álló önkormányzati választásokon - úgy vélte, hogy a kormány beavatkozását fogja igényelni a fürdő befejezése és annak jövőbeli működtetése, egyúttal leszögezte, hogy szakértői csapat híján nem tudta áttanulmányozni a pályázati dokumentációt; „ahogyan a pályázatot befogadó hatóságokat, úgy engem is becsaptak” - tette hozzá sajtótájékoztatóján. A Dél-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség ügyvezető igazgatója cáfolta, hogy félbemaradhatna vagy leállhatna a fürdőépítés; korábban küldött levelükben pedig - amelyről a tudósítások beszámoltak - csupán felhívták a város figyelmét arra, hogy meg kell vizsgálni, hogy az áfa-visszaigénylés érdekében kamatmentes tagi kölcsönként folyósított önerő megfelel-e az európai elvárásoknak, vagy más finanszírozási módra lesz szükség.

Szeptember 29-én a városba érkezett Molnár Ágnes, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium fejlesztési és koordinációs államtitkára, aki a városi Fidesz-irodában rövid sajtótájékoztatót tartott. A fürdőfejlesztést ebben „szabálytalan projektnek” nevezte, majd közölte, hogy a minisztérium felfüggeszti az uniós támogatás közvetítését. A polgármester ugyanakkor közölte, hogy a város erről semmilyen hivatalos értesítést nem kapott, a munkálatok az államtitkár-asszony sajtótájékoztatója után is tovább zajlanak; egyúttal fenntartotta véleményét, hogy a beruházás „a választási kampánynak esett áldozatul.”A támogatás kifizetésének fölfüggesztése október 19-én végül mégis megtörtént, és 45 napig tartó szabálytalansági vizsgálat indult. Az önkormányzat az építkezést ennek ellenére nem állította le, a kivitelező Keviép 150 embere folyamatosan dolgozott a munkaterületen. A város novemberben megváltoztatta a finanszírozás módját - a fürdőfejlesztő kft. helyébe az önkormányzat lépett - és ezt már 2011 februárjában a fejlesztési ügynökség is rendben találta, a vizsgálatot lezárta, a támogatás folyósítása pedig újraindult.

A fürdő bokrétaavató ünnepségét május 5-én tartották, annak apropójából, hogy elérték a leendő épületegyüttes legmagasabb pontját; ekkor 60-65%-ban volt kész a beruházás.  Augusztus 22-én kigyulladt a leendő élménymedencetér építés alatt álló faszerkezetes kupolája: a tetőszerkezet több méteres lángokkal égett, a fürdő 1500 négyzetméteres tetőszerkezetének harmada megsemmisült, de további részek is elszenesedtek. A hármas fokozatú tüzet a tűzoltóság négy gépjárműfecskendővel és két, magasból mentésre alkalmas járművel egy óra tudta megfékezni.  A megégett kupola menthetetlen részét visszabontották, majd a kivitelező a csúszás minimalizálása érdekében túlórákat iktatott be, és megnövelte a dolgozók létszámát; a később lezárult vizsgálat megállapította, hogy a tűzeset hegesztés közben eszkalálódott, de a kivitelező szabályosan járt el, így a vizsgálat nem talált felelőst és fatális véletlenként aposztrofálta a lángok felcsapását.

Október 12-én helyezték rá a 2 méter magas vörösréz csúcsdíszt az élménymedence tér nagykupolájára, az átadáshoz közeledve az építkezésen ekkor már körülbelül 400-an dolgoztak. A próbaüzem után januárban megtörtént a műszaki átadás is, majd nyílt napokat szerveztek az érdeklődőknek, akik még a nyitás előtt csoportosan végigjárhatták a fürdőt: közel háromezer ember tekintette így meg az elkészült fürdőt. A fürdő nyitásának előestéjén a város ünnepi képviselő-testületi ülést tartott a Korona Szálló emeleti dísztermében, ahol oklevelekkel és emlékérmekkel ismerték el azok munkáját, akik nélkül nem valósulhatott volna meg a már nyitásakor országos és nemzetközi érdeklődés középpontjába került épületegyüttes.

2012. január 20-án avatták föl és nyitották meg hivatalosan a nagyközönség előtt az új fürdőt. A korábbi Marczibányi - az ünnepség idején már az időközben elhunyt építész, Makovecz Imre nevét viselő - téren több száz helybéli gyűlt össze. Szentpéteri Csilla zongoraművész, a város szülötte zenekari kísérettel előadta - több korábbi műve mellett - az alkalomra komponált „Makói idillt” is, Makovecz Pál pedig a budapesti Szent István Király Zeneművészeti Szakközépiskola zenekarának vezényelt. Beszédet mondott és a nemzetiszín szalag átvágásakor segédkezett Buzás Péter polgármester, Horváth Gergely, a Magyar Turizmus Zrt. vezérigazgatója, Miklóssy Ferenc, a kivitelező Keviép vezetője és Kovacsics Imre fürdőigazgató.

^{Forrás: wikipédia}