Cickafark, közönséges (Achillea millefolium )

A cickafark, közönséges népies neve:

cickafarkkóró, cickóró, csontvirág, egérfarkúfű, ezerlevelűfű, orvosi cickafark

Cickafark, közönséges leírása:

Szálas-lándzsás levelei 2-3-szorosan szárnyasan összetettek. Számos 4-9 mm széles fészekvirágzata sátorozó bugát alkot. Az egyes fészkek 4-6 sugárvirága fehér vagy rózsaszín. Alakgazdag faj.

A fészkesvirágzatúak (Compositae) családjába tartozik. Legelőkön, réteken, utak mentén gyakori, szürkés zöld, évelő növény. Íze aromás, kesernyés. Csak a fehér virágú cickafark-fajok rendelkeznek gyógyhatással.

Cickafark, közönséges elterjedése:

Rétek, legelők, gyepek, útszélek. Hazája Európa, Ázsia.

Hogyan gyűjtsük a cickafark, közönséges gyógynövényt?

A drog a virágzó növény föld feletti részei a vastag szárrészek nélkül. A cickafarkvirágot üde nyílásában kell gyűjteni. Fűként gyűjtve a növény virágzó, leveles szárát kell legfeljebb 30-40 cm hosszúságban levágni, ha pedig levelét gyűjtjük, akkor a tavaszi friss tőleveleket kell szedni. A gyűjtés ideje június-szeptember hónapokra esik.

Cickafark, közönséges hatóanyagai:

Változó összetételű illóolaj, függ például a növény származásától vagy a gyűjtés időpontjától. Napjainkig közel 100 vegyületet azonosítottak.

Cickafark, közönséges felhasználása:

A drog serkentőleg hat az emésztőnedvek elválasztására, emellett különösen kamazulén-tartalmának köszönhetően a kamillához hasonló, görcsoldó és gyulladáscsökkentő tulajdonságokkal rendelkezik. Alkalmazzák étvágytalanság, valamint a gyomor-bél-epetájék enyhébb, görcsökkel járó panaszainak kezelésére, de emésztési zavarok és menstruációs problémák kezelésére is. Külsőleg hasonló célokra használják a cickafarkot. Homeopátiás felhasználási területei többek között a visszérpanaszok, görcsös fájdalmak, valamint viszketéssel és hólyagképződéssel járó bőrelváltozások enyhítése. Érzékeny egyéneknél a friss levelek érintkezése a bőrfelülettel cickafark-dermatitiszt, viszkető, gyulladásos bőrelváltozást okozhat.

Tea: 1 púpozott teáskanál cickafarkfüvet adunk negyed liter vízhez, forrázzuk le, majd 10 perc után szűrjük le. Kúraszerűen napi 2 csészényi fogyasztható belőle 6 héten át. Borogatás: Forrázzunk le 0,5 l forrásban lévő vízzel 1 maréknyi szárított cickafarkot. Tegyük bele mullkendőbe, és helyezzük melegen a sebre. Tinktúra: Egy jól zárható üvegbe helyezünk 3-4 maréknyi friss cickafarkvirággal, leöntjük 40%-os pálinkával, majd két hétig állni hagyjuk meleg helyen. Fürdő: Forrázzunk le 0,5 l forrásban lévő vízzel 1 maréknyi szárított cickafarkot, és hagyjuk állni 1-2 órán át, majd szűrjük le a főzetet, és öntsük a fürdővízhez. Ülő- vagy lábfürdőként alkalmazható. Kenőcs: Felmelegítünk 90 gramm sótlan vajat, hozzáadunk 15 gramm friss összeaprított cickafarkvirágot, 15 gramm apróra vágott málnalevelet, jól átsütjük, majd éjszaka pihentetjük. Másnap az egészet felmelegítjük, egy vászonkendőn átnyomjuk, és tiszta üvegben, hűtőszekrényben tároljuk! Szem kezelésére, arckrémként, bőrápolóként alkalmazható.

A cickafarkfű étvágytalanság, görcsös jellegű gyomor-, bél- és epebántalmaknál, valamint gyomorhurutnál ajánlható, valamint vénás keringési zavarok (aranyér, lábszárfekély), visszértágulás ellen, húgyutak betegségei esetén. Segíti az emésztést, a sebgyógyulást, jó vérzéscsillapító orrvérzés esetén és alkalmazható menstruációs zavarok ellen is. A fogíny- és szemgyulladások kiváló öblögető-, illetve borogató szere.