Az egyhzi v karcsonyi nnepkrnek rsze, december 28-n tartjk. A szoksmagyarz mondk s az egyhzi liturgia szerint emlknnep: a Krisztusrt mrtrhallt halt betlehemi kisdedek szenvedseit jelkpezi; „aprszent” minden ficsecsem, akit Herdes kirly a gyermek Krisztus keressekor megletett.
A korbcsols rtusa pogny termkenysgvarzsls s katartikus rtusok halvny emlke, amelyet az egyhz gy erstett meg, hogy a korbcsolsra hasznlt vesszt felvette szentelmnyei kz. Az ilyen vessz vagy a belle font korbcs a betegsget hrtotta volna el az emberektl. 16. szzadi egyhzi forrsok emltik a „vesszk megszentelst”, vilgi forrsok pedig mr a 15. szzadbl tudstanak a korbcsols npi formirl. 20. szzadi formi: az aprszentek napjt megelz estn, ltalban azonban aprszentek napjn a legnyek vagy figyermekek vesszkteggel vagy vesszbl font korbccsal gyengn megcsapkodjk a lnyokat, asszonyokat szerencsekvn mondkk ksretben: Aprszentek, Dvid, Dvid! (Biharugra), Feje se fjjon, foga se fjjon! (riszentpter), Kellses ne legyen ez j esztendben! (Kapuvr), Kellses ne legyen a hta! (Dunaremete). Ott, ahol a figyermekek megkorbcsolsa a szoks, ezt mondjk: Szfogad, j lgy,/Ha lenek kldenek, fnek menj,/Ha fnek kldenek, lenek menj,/.../Egszsges lgy, friss lgy, kelses ne lgy.(Zalaistvnd)
Az utbbi vszzadban elssorban a figyermekek szoksv vlt a vesszzs (amelyet egyes vidkeken aprszentekelsnek, odoricsolsnak, supriklsnak, csapulsnak stb. is neveznek). A vessz lehet termg, fzfavessz vagy korbcs. Szerencsekvn mondkik ksretben a hz minden tagjt megveregetik. A megltogatott hzaknl adomnyt kapnak. A Csallkzben, Szigetkzben a legnyavats kapcsoldik aprszentek napjhoz. Itt a lnyokat korbcsoltk meg a legnyek, akik a kzs frfimulatsgra sznt adomnyokon kvl mg letkorjelz szalagokat is kaptak a lnyoktl. A szalagok a legnycmerre kerltek, s a lnyok gondoskodtak rendben tartsukrl. Erdly egyes helysgeiben aprszentek napjn a legnyeknek a fonban kellett – bntets terhe mellett – aludniuk.
|