Torma (Armoracia rusticana)

A torma népies neve:

Közönséges torma, csípős torma.

Torma leírása:

Eredetileg gyógynövényként termesztették, később vált konyhai ízesítővé. Vastag húsos gyökerű, évelő növény. Tőlevelei lehetnek akár 1 méter magasak is, finoman csipkés szélűek. A sziromlevelek hossza 5-7 mm. Becőkéi gömbölydedek, vékonyak és felfelé, kifelé álló kocsányon helyezkednek el.

Torma elterjedése:

A Don és a Volga vidékéről származik. A torma termesztett növény, azonban gyakran elvadul.

Hogyan gyűjtsük a torma gyógynövényt?

Torma hatóanyagai:

Drogja az armoraciae rusticanae radix, a friss vagy a szárított gyökérben.

Milyen vegyületeket tartalmaz a Torma?

Hatóanyagai a glükozinolátok (mustárolaj-glikozidok), sziningrin és glüko-naszturciin, allil-mustárolaj, fenil-etil-mustárolaj. Tartalmaz C-vitamint, nátriumot, magnéziumot, kalciumot.

Torma felhasználása:

Antibakteriális tulajdonságai mellett vizelethajtó és emeésztésserkentő hatása is ismert. Helyi vérkeringés serkentésre is alkalmazták, azonban napjainkban jellemzően konyhakerti növénnyé vált.

Hurutos megbetegedések, reumás panaszok kezelésére, fertőzött sebek esetén, rovarcsípésre is alkalmazzák.