A vajkszts egyik eszkze volt.
Fa s cserp kplk voltak hasznlatosak, amelyekben a tejfelt, aludttejet fggleges irnyban mozg vervel tttk. A fa kpl ltalban dongkbl sszelltott, kivtelesen egy darab fbl far
agott, s az Ny-i s K-i magyaroknl eszterglyozott edny.
Formjnl ltalnos a csonkakp alak palst, mellette Erdlyben hengerpalst is gyakori volt.
DK-Erdlyben a kplk oldaln, alul, fadugval zrd kieresztnyls volt tallhat.
A Ny-Dunntlon a dongs kplnek a fle fbl kszlt. A fa kpl teteje Erdlyben egyetlen – kzpen lyukas – kerek deszkalap, msutt e deszkt felfel szlesed csonka kp palst vette krl. A cserp kplk fles fazekak, klnbz, de a tejtart kcsgktl kvetkezetesen eltr megformlsban kszltek, tbbnyire bls cserptetvel. A cserp kpl a D- s K-Dunntlon, a Duna–Tisza kze dli rszn s az -Bnsgban volt hasznlatos. A kplk verje hossz nyl vgre erstett, tlyuggatott, ltalban kerek, ritkn csillag alak deszkalap.
A kpl edny neve a DNy-Dunntlon rz (vajrz, tejrz), az K-i magyaroknl zurbol, zrbl, Erdlyben fknt tejver dzsa, vajver dzsa, az K-Dunntlon kp, egybknt kpl.
Parasztsgunk hztartsi felszerelsbl a kpl hinyzott ott, ahol a vajkszts mdja a kevers volt. A Nyugat- s Kzp-Eurpban egyarnt gyakori kpl blcs, valamint a forgathat laptokkal mkd kpl nlunk hinyzott. Az utbbibl nhny cserppalst darab paraszti hasznlatrl tudunk Makn, Hdmezvsrhelyen a 19.szzadban.
Forrs: Nprajzi Lexikon