Vízkereszt  január 6.

Ezzel a nappal véget ér a karácsonyi ünnepkör, és megkezdõdik a farsang.  Mivel a  parasztság ekkor ért rá  szórakozni,  hiszen a földeken éppen nem volt munka, a farsangi időszak alkalmat adott  a vigadozásra . Amikor  beköszöntött a tavaszi szántás-vetés idõszaka,  véget ért minden léha bolondozás, mert minden gondolkodó ember a jövõ kenyerére figyelt s figyel ma is, aki a természet ritmusát követi.

Ekkor bontották  le a karácsonyi asztalt is. A Luca-búzának egyik felét a kútba dobták, másik felét viszont gyógyereje miatt a jószágok ételéhez adták. Falun-városon  hagyományosan ekkor szedik le a karácsonyfát. Városon  nem túl dicső véget ér az addig becsben tartott fa : kidobálják a kuka mellé. Ez is tanít valamire, de talán  akad ennél okosabb tanítás is. Falun elégetik, és hamuját beszórják a veteményeskertbe, mert még ebben az állapotában is hasznot hoz: javítja a talajt. Néhol a karácsonyfa lényegül át húsvétkor tojásfává, s csak azután dolgozzák fel.

Az ünnephez sok-sok hiedelem és szokás kapcsolódik:

 Van ahol még ma is él, máshol örvendetes, hogy újra él a háromkirály járás,  néhol még a kántálás is ekkor van. Legények kihegyezett bottal, nyársakkal járják a házakat, farsangot köszöntenek.

A több évszázados  betlehemes szövegekben a pásztorjáték , a háromkirályok látogatása és a Heródes-jelenet együtt szerepelnek. A háromkirály-jelenet  idővel a vízkereszti csillagozáshoz kapcsolódott. Egyes betlehemesek azonban továbbra is megtartották a háromkirály-jelenetet.  Leginkább férfiak és fiúk,  máshol meg csak lányok  járták  a házakat. Jellegzetes viseletdarabjuk a díszes papírsüveg. Fontos kellékük a többnyire kiugratható szerkezetre szerelt csillag.

Íme a csillag a Néprajzi Lexikon nyomán:
Gyakran már csak a jelmezek utalnak a háromkirályjárás dramatikus voltára. A háromkirályjárás egyetlen állandó szövegmotívuma a csillagének:

A játék cselekményvázlata:

-ENGEDÉLYKÉRÉS: Be szabad-e jönni a csillagokkal háromkirályt köszönteni?

-A FŐSZEREPLŐK BEMUTATKOZÁSA Ők Gáspár, Menyhért, Boldizsár azaz a királyok, valamint Heródes. Szerepelt még a katona, az angyal ( NÉHOL Ő A CSILLAGVIVŐ) és a hírnök is.

-HERÓDES ÉS AZ EGYIK KIRÁLY PÁRVIADALA

-A CSILLAG KIUGRATÁSA

-JÓKÍVÁNSÁGOK, AJÁNDÉKOK KÉRÉSE, ÁTVÉTELE A gazda és a gazdasszony szépen megköszöni a jókívánságot. Nyomtékul  szalonnát, kolbászt tűznek a  királyok botjára, esetleg  kapnak egy pohár bort is.

Mára  a dramatikus szokás  egyszerű köszöntővé egyszerűsödött.

Vízszentelés:

 Innen az ünnep magyar neve, hiszen szentelik, keresztelik a vizet.

A templomokban  manapság is szentelnek vizet. Ebből a hívek vittek haza, hogy baj, betegség, halálesetkor a család rendelkezésére álljon. Behintették vele a falakat, hogy ne csapjon oda a villám. Öntötték a jószág ivóvizébe, hogy egészségesek maradjanak, a vetőmagra, hogy szépen megeredjen s jó termést hozzon. A lányok megmosták benne arcukat, hogy szépek legyenek. A szentelt víznek, melyet Háromkirályok vizének is neveznek,  ugyanis mágikus erőt tulajdonítottak, s ezt a hiedelmet az egyház is támogatta.

A szentelt víz  ott volt az emberi élet fordulópontjain. Meghintették vele a gyermekágyas asszony ágyát, lottyantottak belőle az újszülött fürdővizébe, a menyasszonyt és vőlegényt is  megpermetezték vele.A házban felravatalozott halott mellett is ott volt, rendszerint rozmaringágat tettek a vízbe. A szertartás végeztével a halottat is megpermetezték vele.

Gyógyító hatását nem is érdemes lajstromba venni, elvileg bármire, minden bajra gyógyír.Kenegettek vele fájós tagokat, itták is például torokfájás ellen.

Ezen a napon nemcsak vizet, hanem tömjént, krétát de még sót is szenteltek bizonyos vidékeken.

A víz és a tömjén szenteléséből alakult ki a házszentelés szokása.

E nap a házszentelés időpontja is,

  a szokás a napkeleti bölcsekhez kötődik: Gáspár, Menyhárt, Boldizsár megjelent Jézus jászolánál, és kifejezték imádatukat a kisded előtt. A házszentelésre vagy  más néven KOLEDÁRA  már Mátyás király idejéből is van adat  Napjainkra visszaszorult, de egyes helyeken erre az alkalomra összegyűlnek a  rokonok. A bölcsek aranyat, tömjént és mirhát vittek Jézusnak,   Az egyház meg  a házszentelések alkalmával gyűjtött be a hívektől fát , búzát, lisztet, diót, tojást, almát,miegymást. 

A házszentelés ceremóniája így zajlott:

A hagyomány szerint a csengettyűs ministránsok előre jelzik a ház lakóinak a pap érkezését, a kapufélfára vagy a bejárati ajtó elé rajzolt jellel jelezve a papnak, hogy az ott lakók  akarják-e a látogatását vagy sem. Ha igenlő választ kapnak, akkor a ministránsok áldást, békességet kérő verset mondanak el.

A jellel ellátott hajlékokba csengettyűszóval  érkezik a pap,  s köszönti a ház lakóit „Békesség e háznak és a benne lakóknak!”  
 A szertartás után a papot égő gyertyával kísérik ki.

Időjósló nap is:

Az emberek a karácsonytól vízkeresztig tartó 12 nap  időjárásából is jósoltak az újév időjárására nézve.Szõlõtermõ vidékek falvaiban lesték az ereszt: megcsordul-e? Ha igen, gazdag lesz az évi bortermés. Ha nem, majd megcsordulhat még Vince napján! vigasztalódtak magukat