bekelovasszallas
Menü
 
Bejelentkezés
Felhasználónév:

Jelszó:
SúgóSúgó
Regisztráció
Elfelejtettem a jelszót
 
Naptár
2024. Május
HKSCPSV
29
30
01
02
03
04
05
06
07
08
09
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
01
02
<<   >>
 
Vince napi szokások
VINCE-NAPI SZOKÁSOK, REGULÁK

Több hazai vidéken a szőlő és a bor patrónusától Szent Vincétől várják a szőlősgazdák a bőséges termést. Az évszázados népi regula szerint fél szemmel fel-fel lesve az ereszre, hogy olvad-e rajta a jégcsap, mondván: „Ha megcsordul Vince, megtelik a pince!"
Vincze Napján ún. Vincze vesszőt vágnak, amit vízbe állítatnak. A kihajtott vesszőkből jósolták meg a következő év termését. A gazdák szerint ezen a napon sok bort kell inni, hogy bő legyen a termés. Az időjárás is meghatározó volt, például szép, napos idő esetén jó bortermést reméltek, rossz idő esetén viszont rossz bortermést jósoltak. A szőlészethez, a borászathoz kapcsolódott Vince-napi népszokást a szőlővessző Pálfordulójaként is említik az eseményt.
A Vince-napi nagymise alatt a gömböcöt kiakasztották a szőlőkarókra a pécsi horvát származású szőlősgazdák, hogy akkora szőlőfürt teremjen abban az évben, mint az ízletes húsos-bőrös, de nem szőrős, kulináris finomság. Horvátországban sem ismeretlen e szokás, vidékenként egy-egy szál kolbászt akasztanak a szőlővesszőkre, de zenekíséret, s az égiektől némi áldáskérés közepette meglocsolják a szőlőtőkét borral, hogy jobban teremjen. A mohácsi sokác-horvátok meg kivonulnak a hegyre nagy vígasságot csapva, ugyanis zsigereikben érzik, hogy a vidámság - ének, zene, tánc termékenységet idéz elő a szőlőben.
Kultikus szokások tanúi lehetünk a farsangi időszakban a Nagykozári, Kátolyi, de a távolabbi Zala megyei horvát asszonyoknál, akik a farsang előtti csütörtökön a szőlőspincékben vigadoznak, nagy-nagy eszem-iszom közepette.
A hazai horvátok a török időkben Magyarország területén elterjesztik a vörösbor termelést, s ahol csak megvetik lábukat, ott Noé apánk szőlővesszeje is megered. Pécsett például a török uralom idején a fehér borok mellett a vörös borok is a kedvelt fajták közé tartoztak, s hiába tiltotta a hódítók vallása a hegy levének, nedűjének idogálását, mégis, és nem akárki fia, hanem a nagytiszteletű Ghazi Giari török kán, a háborúk szüneteltével pécsi borokat ízlelgetett-kóstolgatott, s verseket költött hozzájuk, illetve, ki tudja, lehet, hogy épp fordítva volt. De már hét évvel Pécs városának az oszmánok általi elfoglalása előtt Oláh Miklós 1536-ban Hungária című művében szól a pécsi borok jó híréről, s szegedi árusításáról. A török hódítók uralma idején Szegeden is a Dubrovnik környékéről áttelepült horvátok nagy szeretettel terjesztik a nemes borok és a paprika termesztését. Ez utóbbit csípősége okán nem a pörköltbe vagy a szalámiba rakták, amire, mi tagadás, csúszott volna a jó bor, hanem gyógyítás céljára, a magas láz letörésére használták.
Az 1711-es pécsi tizedlajstromban név szerint kimutatható, hogy a helyi polgárok közül ki mennyi bort szolgáltatott be a decimátoroknak. S elég csak egy pillantást vetni a beszolgáltatott bor fajtájára, s nem a névre, máris megállapítható, hogy magyar, horvát, illetve német volt-e a termelő. A németek leginkább a fehér bort kedvelték, a horvátok a vöröset, a magyarok egyaránt kedvelték a fehér- és a vörösbort.
Idővel pedig Mecsek lankáinak minden zeg-zugába felfutott, felkúszott a szőlővessző. A horvátok szőlői Alsó- és Felső Gyükésen (azaz Dukicon), Kispiricsizmán (állítólagos magyar jelentése: Piri basa kútja), Cerék (ami magyarul Cserfás erdőrészt jelöl) Rigoder, Kasszián, Bánom és Meszes-dűlőben voltak, míg a töröktől 1686-ban a várost felszabadító horvát Makár János ezredes a császártól a Makári szőlőhegyen (róla kapta nevét) lévő török szőlőket kapta jutalmul, s némi szőlőterületet a városban, meg még hozzá a bárói rangot.Visszatérve a Kispiricsizma elnevezéshez, vélhetően Piri basa sem volt ellensége a hegy levének, de akár lehetett aprótermetű egyén is, mégse róla és csizmájáról esik szó az elnevezésben A magyaros csizma a török „cseszmaból"eved, ami vízforrást jelent. A magyaros hangzású Piri a horvát „peribőr, azaz a „moss!" felszólító igéből ered. Mondhatnám azt is, hogy e forrásnál egykoron mostak az asszonyok, akárcsak a Tettye forrás vizében. Ám vélhetően kis Piri basa a tiszta vizet kedvelhette inkább, mint a bort. Tehát a hely neve is erre utalhat inkább.
(forrás: sulinet)
Fénykép: VINCE-NAPI SZOKÁSOK, REGULÁK

Több hazai vidéken a szőlő és a bor patrónusától Szent Vincétől várják a szőlősgazdák a bőséges termést. Az évszázados népi regula szerint fél szemmel fel-fel lesve az ereszre, hogy olvad-e rajta a jégcsap, mondván: „Ha megcsordul Vince, megtelik a pince!"
Vincze Napján ún. Vincze vesszőt vágnak, amit vízbe állítatnak. A kihajtott vesszőkből jósolták meg a következő év termését. A gazdák szerint ezen a napon sok bort kell inni, hogy bő legyen a termés. Az időjárás is meghatározó volt, például szép, napos idő esetén jó bortermést reméltek, rossz idő esetén viszont rossz bortermést jósoltak. A szőlészethez, a borászathoz kapcsolódott Vince-napi népszokást a szőlővessző Pálfordulójaként is említik az eseményt.
A Vince-napi nagymise alatt a gömböcöt kiakasztották a szőlőkarókra a pécsi horvát származású szőlősgazdák, hogy akkora szőlőfürt teremjen abban az évben, mint az ízletes húsos-bőrös, de nem szőrős, kulináris finomság. Horvátországban sem ismeretlen e szokás, vidékenként egy-egy szál kolbászt akasztanak a szőlővesszőkre, de zenekíséret, s az égiektől némi áldáskérés közepette meglocsolják a szőlőtőkét borral, hogy jobban teremjen. A mohácsi sokác-horvátok meg kivonulnak a hegyre nagy vígasságot csapva, ugyanis zsigereikben érzik, hogy a vidámság - ének, zene, tánc termékenységet idéz elő a szőlőben.
Kultikus szokások tanúi lehetünk a farsangi időszakban a Nagykozári, Kátolyi, de a távolabbi Zala megyei horvát asszonyoknál, akik a farsang előtti csütörtökön a szőlőspincékben vigadoznak, nagy-nagy eszem-iszom közepette.
A hazai horvátok a török időkben Magyarország területén elterjesztik a vörösbor termelést, s ahol csak megvetik lábukat, ott Noé apánk szőlővesszeje is megered. Pécsett például a török uralom idején a fehér borok mellett a vörös borok is a kedvelt fajták közé tartoztak, s hiába tiltotta a hódítók vallása a hegy levének, nedűjének idogálását, mégis, és nem akárki fia, hanem a nagytiszteletű Ghazi Giari török kán, a háborúk szüneteltével pécsi borokat ízlelgetett-kóstolgatott, s verseket költött hozzájuk, illetve, ki tudja, lehet, hogy épp fordítva volt. De már hét évvel Pécs városának az oszmánok általi elfoglalása előtt Oláh Miklós 1536-ban Hungária című művében szól a pécsi borok jó híréről, s szegedi árusításáról. A török hódítók uralma idején Szegeden is a Dubrovnik környékéről áttelepült horvátok nagy szeretettel terjesztik a nemes borok és a paprika termesztését. Ez utóbbit csípősége okán nem a pörköltbe vagy a szalámiba rakták, amire, mi tagadás, csúszott volna a jó bor, hanem gyógyítás céljára, a magas láz letörésére használták.
Az 1711-es pécsi tizedlajstromban név szerint kimutatható, hogy a helyi polgárok közül ki mennyi bort szolgáltatott be a decimátoroknak. S elég csak egy pillantást vetni a beszolgáltatott bor fajtájára, s nem a névre, máris megállapítható, hogy magyar, horvát, illetve német volt-e a termelő. A németek leginkább a fehér bort kedvelték, a horvátok a vöröset, a magyarok egyaránt kedvelték a fehér- és a vörösbort.
Idővel pedig Mecsek lankáinak minden zeg-zugába felfutott, felkúszott a szőlővessző. A horvátok szőlői Alsó- és Felső Gyükésen (azaz Dukicon), Kispiricsizmán (állítólagos magyar jelentése: Piri basa kútja), Cerék (ami magyarul Cserfás erdőrészt jelöl) Rigoder, Kasszián, Bánom és Meszes-dűlőben voltak, míg a töröktől 1686-ban a várost felszabadító horvát Makár János ezredes a császártól a Makári szőlőhegyen (róla kapta nevét) lévő török szőlőket kapta jutalmul, s némi szőlőterületet a városban, meg még hozzá a bárói rangot.Visszatérve a Kispiricsizma elnevezéshez, vélhetően Piri basa sem volt ellensége a hegy levének, de akár lehetett aprótermetű egyén is, mégse róla és csizmájáról esik szó az elnevezésben A magyaros csizma a török „cseszmaból"eved, ami vízforrást jelent. A magyaros hangzású Piri a horvát „peribőr, azaz a „moss!" felszólító igéből ered. Mondhatnám azt is, hogy e forrásnál egykoron mostak az asszonyok, akárcsak a Tettye forrás vizében. Ám vélhetően kis Piri basa a tiszta vizet kedvelhette inkább, mint a bort. Tehát a hely neve is erre utalhat inkább.
(forrás: sulinet)

 

 
Idő
 
Számláló
Indulás: 2012-06-08
 

Rosta Iván diplomás asztrológus vagyok! Szívesen elkészítem a horoszkópodat, fordúlj hozzám bizalommal. Várom a hívásod!    *****    Dryvit, hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, lakások, egyéb épületek szigetelését kedvezõ áron! Hívjon! 0630/583-3168    *****    Ha te is könyvkiadásban gondolkodsz, ajánlom figyelmedbe az postomat, amiben minden összegyûjtött információt megírtam.    *****    Nyereményjáték! Nyerd meg az éjszakai arckrémet! További információkért és játék szabályért kattints! Nyereményjáték!    *****    A legfrissebb hírek Super Mario világából, plusz információk, tippek-trükkök, végigjátszások!    *****    Ha hagyod, hogy magával ragadjon a Mario Golf miliõje, akkor egy egyedi és életre szóló játékélménnyel leszel gazdagabb!    *****    A horoszkóp a lélek tükre, nagyon fontos idõnként megtudni, mit rejteget. Keress meg és nézzünk bele együtt. Várlak!    *****    Dryvit, hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, lakások, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését!    *****    rose-harbor.hungarianforum.com - rose-harbor.hungarianforum.com - rose-harbor.hungarianforum.com    *****    Vérfarkasok, boszorkányok, alakváltók, démonok, bukott angyalok és emberek. A világ oly' színes, de vajon békés is?    *****    Az emberek vakok, kiváltképp akkor, ha olyasmivel találkoznak, amit kényelmesebb nem észrevenni... - HUNGARIANFORUM    *****    Valahol Delaware államban létezik egy város, ahol a természetfeletti lények otthonra lelhetnek... Közéjük tartozol?    *****    Minden mágia megköveteli a maga árát... Ez az ár pedig néha túlságosan is nagy, hogy megfizessük - FRPG    *****    Why do all the monsters come out at night? - FRPG - Why do all the monsters come out at night? - FRPG - Aktív közösség    *****    Az oldal egy évvel ezelõtt költözött új otthonába, azóta pedig az élet csak pörög és pörög! - AKTÍV FÓRUMOS SZEREPJÁTÉK    *****    Vajon milyen lehet egy rejtélyekkel teli kisváros polgármesterének lenni? És mi történik, ha a bizalmasod árul el?    *****    A szörnyek miért csak éjjel bújnak elõ? Az ártatlan külsõ mögött is lapulhat valami rémes? - fórumos szerepjáték    *****    Ünnepeld a magyar költészet napját a Mesetárban! Boldog születésnapot, magyar vers!    *****    Amikor nem tudod mit tegyél és tanácstalan vagy akkor segít az asztrológia. Fordúlj hozzám, segítek. Csak kattints!    *****    Részletes személyiség és sors analízis + 3 éves elõrejelzés, majd idõkorlát nélkül felteheted a kérdéseidet. Nézz be!!!!